JÓTÁLLÁSI ÉS SZAVATOSSÁGI FELTÉTELEK

a gyermekautok.hu webáruház használatához

Hatályos: 2026. szeptember 27-től

A. A három helytállási forma

1 A magyar jog az áru hibája esetén három, egymástól független jogintézményt biztosít a fogyasztónak: a kellékszavatosságot az eladóval szemben, a termékszavatosságot a gyártóval szemben, valamint a jótállást, amely a kötelező jótállás alá tartozó áruk esetében jogszabályon, egyébként az eladó vagy a gyártó önkéntes vállalásán alapul.

2 Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igény, illetve termékszavatossági és jótállási igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető. Ettől eltekintve a jogok egymástól függetlenül, egymás mellett is megilletik a fogyasztót; a fogyasztó választja meg, melyiket érvényesíti.

3 Azt, hogy az adott áru kötelező jótállás alá tartozik-e, az eladó a termékoldalon feltünteti. A jótállás nem érinti a kellékszavatossági és termékszavatossági jogok érvényesítését.

B. Kellékszavatosság

4 Az eladó helytáll azért, hogy az áru a teljesítés időpontjában szerződésszerű, azaz megfelel a kikötött leírásnak, fajtának, mennyiségnek és minőségnek, rendelkezik a kikötött működéssel, kompatibilitással és interoperabilitással, továbbá alkalmas a fogyasztó által meghatározott, az eladó által elfogadott célra és arra a célra is, amelyre az ilyen fajtájú árut szokásosan használják.

5 Az árut a kikötött tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve az összeszerelési és üzembe helyezési útmutatót – kell szolgáltatni, és annak meg kell felelnie azoknak a mennyiségi, minőségi, tartóssági, működési, biztonsági és egyéb tulajdonságoknak, amelyeket a fogyasztó az áru jellegére, valamint az eladó, a gyártó vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy nyilvános kijelentéseire tekintettel észszerűen elvárhat.

6 A fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Használt áru esetén a felek ennél rövidebb, de legalább egyéves elévülési határidőben állapodhatnak meg; erről a fogyasztó a terméknél és a vásárlást igazoló bizonylaton tájékoztatást kap. Ilyen rövidebb határidő általános szerződési feltétellel önmagában nem köthető ki.

7 Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru jellegével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ebben az időszakban azt, hogy az áru a teljesítés időpontjában hibátlan volt, az eladó köteles bizonyítani. Az első év elteltével a hiba teljesítéskori fennállását a fogyasztó bizonyítja.

8 Ha a fogyasztó a hiba kijavítását választja, és a kijavítás megtörtént, a kellékszavatossági helytállási idő egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik, a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A kijavítás vagy kicserélés előtt az eladó tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy választhat a kijavítás és a kicserélés között, valamint e választás jogkövetkezményeiről, ideértve a helytállási idő meghosszabbodását is.

9 A kellékszavatossági igény elévülése a kijavítási idő alatt nyugszik, vagyis a reklamáció időtartama az elévülési határidőbe nem számít bele. Kicseréléssel nem indul újra a teljes elévülési határidő; a kicserélt árura az eladó a jogszabályok szerint áll helyt.

10 Hibás összeszerelés vagy üzembe helyezés az áru hibájának minősül, ha azt az eladó vagy az ő felelősségi körében más végezte, illetve ha azt a fogyasztó végezte és a hiba az eladó által rendelkezésre bocsátott útmutató hiányosságára vezethető vissza.

C. Termékszavatosság

11 Az áru hibája esetén a fogyasztó – választása szerint – kellékszavatossági igény helyett termékszavatossági igényt is érvényesíthet, amelyet nem az eladóval, hanem az áru gyártójával szemben érvényesít. Az áru akkor hibás, ha nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

12 Termékszavatossági igényként a fogyasztó kizárólag a hibás áru kijavítását vagy kicserélését kérheti; árleszállítást vagy elállást ezen a jogcímen nem érvényesíthet.

13 A termékszavatossági igényt a fogyasztó az áru gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti. A hibát a felismerést követően késedelem nélkül kell közölni; a felismeréstől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

14 Gyártónak az áru előállítója, valamint az árut az Európai Unió területére behozó importáló minősül. Mivel az eladó a választék jelentős részét maga hozza be az Európai Unió területére, ezekre az árukra gyártónak minősül; ilyen esetben a termékszavatossági igényt az eladóval szemben is érvényesíteni lehet, az oldal elején megadott elérhetőségeken.

15 A gyártó a termékszavatossági kötelezettség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az árut nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy hozta forgalomba, a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető, vagy a hiba jogszabály, illetve kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.

D. Kötelező jótállás

16 Az eladó az új tartós fogyasztási cikkekre a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerinti kötelező jótállást vállalja, ha az áru a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikkek közé tartozik, és az eladási ára eléri a 10 000 forintot.

17 A választékból ide tartoznak különösen a villamos energiával működtetett játékok – így a gyermek elektromos autók és egyéb, elektromos energiával működtetett gyermekjárművek –, a quad, a motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár, a kerékpár és az elektromos roller, valamint a felsorolt áruk tartozékai és alkatrészei. Hogy az adott áru a jótállás alá tartozik-e, az eladó a termékoldalon feltünteti.

18 A jótállás időtartama az eladási ár alapján:

19 A jótállási határidő az áru fogyasztó részére történő átadásának napjával, vagy ha az üzembe helyezést az eladó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha a fogyasztó az árut az átadástól számított hat hónapon túl helyezi üzembe, a jótállási határidő kezdő időpontja az áru átadásának napja.

20 Jótállási jegy. Az eladó az árut jótállási jeggyel adja át; a jótállási jegyet a fogyasztó választása szerint papíron vagy elektronikus úton bocsátja rendelkezésre. Az 50 000 forintot meg nem haladó eladási árú áru esetén jótállási jegy kiállítása nem szükséges, ilyen esetben a jótállási jogok a vásárlást igazoló bizonylat, azaz a számla vagy a nyugta alapján érvényesíthetők. A jótállási jegy rendelkezésre bocsátásának elmaradása a jótállási kötelezettség érvényességét nem érinti, és a jótállási jogok érvényesítésének nem lehet feltétele.

21 A kötelező jótállás időtartama alatt a hibátlan teljesítés bizonyítása az eladót terheli; a fogyasztónak csak azt kell bizonyítania, hogy a hiba a jótállási időn belül jelentkezett. Ez a bizonyítási szabály a jótállás teljes időtartamára – tehát a második és a harmadik évre is – kiterjed, és ebben lényegesen erősebb a kellékszavatosságnál.

22 A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel, ennek hiányában a vásárlást igazoló bizonylattal érvényesíthetők. A jótállás nem érinti a fogyasztó jogszabályon alapuló – így különösen kellékszavatossági és termékszavatossági – jogainak érvényesítését.

E. A jótállás különös határidői és azok kizárása

23 A kötelező jótállás körében a jogszabály egyes árukra különös, rövid határidőket ír elő. Ezek a határidők akkor alkalmazandók, ha az áru villamos energiával működtetett játék vagy egyéb, a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet melléklete szerinti tartós fogyasztási cikk, a következő pontban felsorolt áruk kivételével:

a) ha az eladó az első javítás során megállapítja, hogy az áru nem javítható, az árut – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – nyolc napon belül kicseréli; ha a kicserélésre nincs lehetőség, a vételárat nyolc napon belül visszatéríti;

b) ha az áru kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított harminc napon belül nem kerül sor, az eladó az árut a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicseréli; ha a kicserélésre nincs lehetőség, a vételárat téríti vissza;

c) ha az áru a jótállási időtartam alatt három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, az eladó az árut – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – nyolc napon belül kicseréli; ha a kicserélésre nincs lehetőség, a vételárat téríti vissza;

d) ha a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül a meghibásodás miatt cserét kér, és a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza, az eladó az árut kicseréli.

24 A fenti különös határidőket a jogszabály kizárja az elektromos kerékpár, az elektromos roller, a quad, a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, a személygépkocsi, a lakóautó, a lakókocsi, az utánfutós lakókocsi, az utánfutó és a motoros vízi jármű esetében. Ezekre az árukra a jótállás maga változatlanul fennáll a D. pont szerinti időtartamban, a kijavításra és a kicserélésre azonban nem a nyolc-, illetve harmincnapos határidő, hanem az észszerű határidő alkalmazandó.

25 A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermek elektromos autókra és a többi, villamos energiával működtetett játékra a nyolc- és harmincnapos határidők vonatkoznak, míg a quadokra, a motorkerékpárokra, a segédmotoros kerékpárokra, az elektromos rollerekre és az elektromos kerékpárokra nem. Ez utóbbiak esetében az eladó a Reklamáció és visszaküldés oldalon vállalt észszerű határidő szerint járhat el.

26 A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb vagy a tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható árut – az előző pontban felsorolt járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Mivel az eladó Magyarországon szervizhálózatot nem tart fenn, ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, az áru le- és felszereléséről, valamint el- és visszaszállításáról az eladó saját költségén gondoskodik.

F. Harmonizált értesítés a kellékszavatosságról és a GARAN címke

27 Az (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelet – amely 2025. szeptember 25-én kelt, és 2026. szeptember 27-től alkalmazandó – meghatározza a kellékszavatosságról szóló harmonizált értesítés, valamint a tartóssági kereskedelmi jótállásra vonatkozó harmonizált címke előírt formáját és tartalmát. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, átültetést nem igényel.

28 A harmonizált értesítés tartalma és grafikai megjelenése kötött, azt sem módosítani, sem saját szöveggel kiegészíteni nem lehet. Az online felületen az értesítés színesen jelenik meg.

29 A GARAN címke a tartóssági kereskedelmi jótállásra szolgál, amelyet a gyártó díjmentesen, a teljes termékre és két évet meghaladó időtartamra vállal. Az ilyen jótállás vállalása önkéntes; ha azonban vállalják, a GARAN címke az előírt módja annak, ahogyan arról tájékoztatni kell, és a megjelenítés kötelezettsége az árut értékesítő eladót is terheli. Az eladó ilyen tartóssági kereskedelmi jótállást nem vállal, ezért a GARAN címkét a termékeinél nem használja. Ha azt egy konkrét termékre a gyártója vállalná, a címke az (EU) 2025/1960 rendeletben előírt formában kerül feltüntetésre.

30 A harmonizált értesítés és a GARAN címke a fogyasztó jogszabályon alapuló jogainak terjedelmét nem változtatja meg, és nem helyettesíti a konkrét terméknél feltüntetett tájékoztatást.

G. Szerződéses jótállás

31 Az eladó a kötelező jótálláson túl szerződéses, önkéntes jótállást nem vállal, kivéve, ha ezt a konkrét terméknél kifejezetten feltünteti, vagy ha az áruval a gyártó jótállási nyilatkozata kerül átadásra.

32 Ha szerződéses jótállás kerül vállalásra, annak tartalmát, időtartamát, területi hatályát, feltételeit és érvényesítésének módját a jótállási nyilatkozat tartalmazza, amelyet az eladó magyar nyelven, világos és érthető módon, tartós adathordozón, legkésőbb a teljesítés időpontjában a fogyasztó rendelkezésére bocsát.

33 A szerződéses jótállás a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait nem korlátozza, nem helyettesíti és nem teszi feltételessé. Ha a reklámban közölt jótállási feltételek a fogyasztó számára kedvezőbbek, mint a jótállási nyilatkozatban szereplők, a jótállásra kötelezettet a kedvezőbb feltételek kötik.

34 A jótállási jogok érvényesítése nem feltétele a kellékszavatossági vagy termékszavatossági jogok érvényesítésének, és annak elmaradása nem szolgálhat ezek elutasításának indokául.

H. Mit nem tekintünk hibának

35 Az eladó nem áll helyt azért a sérülésért vagy állapotrosszabbodásért, amely az átvételt követően a vevő cselekménye vagy annak elmaradása, illetve olyan körülmény miatt keletkezett, amelyért az eladó nem felel. A körülményektől függően ide tartozhat különösen a következők által okozott sérülés:

a) az útmutatóval vagy a biztonsági előírásokkal ellentétes használat,

b) a gyártó által megengedett értékeket meghaladó túlterhelés,

c) az átvételt követő mechanikai sérülés vagy baleset,

d) a helytelen tárolás vagy a karbantartás elmaradása,

e) a helytelen töltés vagy nem kompatibilis töltő használata,

f) beavatkozás vagy átalakítás, ha a beavatkozás és a keletkezett hiba között okozati összefüggés áll fenn,

g) az átvételt követő külső esemény, így különösen elemi kár, hálózati túlfeszültség vagy kémiai anyagok hatása.

36 E körülmények fennállását az eladó bizonyítja; ennek bizonyításáig a teljesítéstől számított egy éven belül a B. pont szerinti vélelem, a jótállás időtartama alatt pedig a D. pont szerinti bizonyítási szabály érvényesül. Az a körülmény, hogy az árun más személy vagy nem hivatalos szerviz beavatkozást végzett, önmagában nem fosztja meg a fogyasztót a jogaitól; annak van jelentősége, hogy a beavatkozás okozta-e a bejelentett hibát, vagy lehetetlenné tette-e a hiba okának megállapítását.

37 Nem hiba az áru jellegének, korának, használati módjának és intenzitásának megfelelő rendeltetésszerű elhasználódás. Használt áru esetén nem hiba az az elhasználódás, amely a korábbi használat mértékére tekintettel észszerűen elvárható.

I. Akkumulátorok és fogyóeszközök

38 Az akkumulátorok hasznos kapacitása a töltési ciklusok száma, az életkor, a használat és a tárolás következtében természetes módon, fokozatosan csökken. Az adott akkumulátortípus tulajdonságainak megfelelő szokásos kapacitáscsökkenés önmagában nem hiba.

39 Az eladó azonban helytáll az áru hibájából eredő aránytalan vagy idő előtti kapacitásvesztésért. Az a döntő, hogy a kapacitás alakulása megfelel-e annak, ami az adott akkumulátortípusnál észszerűen elvárható, nem pedig önmagában az, hogy a kapacitás csökkent.

40 A megadott töltési és üzemidők tájékoztató jellegűek. A tényleges üzemidő elsősorban a használó testsúlyától, a talajtól, a hőmérséklettől és a használat módjától függ; az ezekből eredő eltérés nem hiba.

41 A fogyóeszköznek minősülő alkatrészek – így különösen a gumiabroncsok, kerekek, láncok, csapágyak, fékelemek, kárpitozás, szíjak, biztosítékok és izzók – szokásos elhasználódása nem hiba. E részek gyártási vagy egyéb hibájáért az eladó változatlanul helytáll.

42 Az akkumulátor élettartamát növelő ajánlások a használati útmutatóban találhatók. Ezek be nem tartása nem mentesíti az eladót, ha a hiba nem éppen ennek következtében keletkezett.

J. Szerviz, alkatrészek és a javításhoz való jog

43 Az olyan hiba elhárítása, amelyért az eladó helytáll, a fogyasztó számára díjmentes, és az eladó saját költségén, észszerű határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül történik. A díjmentesség magában foglalja az áru átvételének, szállításának, le- és felszerelésének, valamint a hiba megítélésének költségét is. A részletek a Reklamáció és visszaküldés oldalon találhatók.

44 Az áru szervizelése a helytállási idő elteltét követően, illetve olyan sérülés javítása, amelyért az eladó nem felel, önálló, díjköteles szolgáltatásként végezhető. A díjköteles munka áráról, az ár kiszámításának módjáról, illetve – ha az ár előre nem határozható meg – a legmagasabb lehetséges árról a fogyasztó a munka elvégzése előtt tájékoztatást kap; a munka csak a hozzájárulásával végezhető el.

45 Ha az eladóra a javításhoz való joggal összefüggő jogszabály – így különösen a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet – alapján az adott árura javítási kötelezettség terjed ki, és az áru olyan termékcsoportba tartozik, amelyre uniós jogi aktus javíthatósági követelményt állapít meg, az eladó a fogyasztó kérésére a javítást e kötelezettség keretei között elvégzi. A kötelezettség az eladót különösen akkor terhelheti, ha az adott áru tekintetében gyártónak, meghatalmazott képviselőnek, importálónak vagy forgalmazónak minősül.

46 Az eladó a javítást nem tagadja meg kizárólag azon az alapon, hogy az árut korábban más személy javította, vagy hogy más gyártótól származó alkatrészt építettek be, kivéve, ha éppen ez a beavatkozás a javítási kérelem alapjául szolgáló hiba oka.

47 Ha az eladó vagy az általa megjelölt személy javítóként jár el, a fogyasztó európai javítási tájékoztatót kérhet. A tájékoztatót az eladó kérésre késedelem nélkül, díjmentesen, tartós adathordozón bocsátja rendelkezésre; az abban megadott javítási feltételek a rendelkezésre bocsátástól számított legalább 30 napig kötik a javítót.

48 Ha a tájékoztató elkészítéséhez bevizsgálás szükséges, és az díjköteles, a fogyasztó annak áráról előzetesen tájékoztatást kap; a bevizsgálás csak a hozzájárulásával végezhető el.

49 A javításhoz szükséges alkatrészek elérhetőségéről, várható költségéről és megrendelésük módjáról az eladó a terméknél vagy kérésre ad tájékoztatást. Az alkatrészek a választék túlnyomó részéhez közvetlenül a webáruházban, az [email protected] címen vagy telefonon rendelhetők.

K. Hogyan járjon el

50 A kifogás bejelenthető elektronikus úton az [email protected] címen, a webáruházban elérhető kifogásbejelentő űrlapon, írásban az eladó székhelyére (Beneo, s. r. o., Hlavná 292, 925 92 Topoľnica, Szlovákia) küldve, vagy személyesen az eladó telephelyén: Hlavná 301, 925 92 Topoľnica, Szlovákia. Az űrlap használata a bejelentés érvényességének nem feltétele.

51 A hibát a felismerést követően késedelem nélkül kell közölni; a felismeréstől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárt a fogyasztó viseli.

52 A teljes eljárás, a jegyzőkönyv, a válaszadási határidők, a költségek és a jogorvoslati lehetőségek a Reklamáció és visszaküldés oldalon találhatók, amely ezeknek a feltételeknek a részét képezi.

Fogyasztóvédelmi hatóságként elsőfokon a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) kormányhivatal jár el (www.kormanyhivatalok.hu). Országos szakmai irányítást a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság gyakorol: 1122 Budapest, Városmajor utca 35., [email protected], www.nkfh.gov.hu